A geopolitikai feszültségek, a biztonsági kockázatok és a szövetségi rendszerek átalakulása világszerte új helyzetet teremtettek a védelmi szektorban. Az orosz–ukrán háború, a Kína és a Nyugat közötti fokozódó feszültség, valamint a NATO bővítése egyértelművé tették, hogy a következő évtized a védelmi kiadások szuperciklusát hozza el. Ez a trend jelentős lehetőségeket nyit meg a befektetők számára, miközben a kockázatok is számottevőek.
A Morningstar elemzése alapján a szektor az egyik legstabilabb versenyelőnnyel (ún. „moat”) rendelkező iparág, amely hosszú távon is kiemelt szerepet játszik a globális gazdaságban.
A védelmi kiadások szuperciklusa
A dokumentum egyik fő megállapítása, hogy új, tartósan magas szintű védelmi kiadási ciklus indult el. Ennek mozgatórugói:
- Geopolitikai feszültségek: Oroszország háborúja Ukrajna ellen és a Kína körüli Indo–Pacifikus konfliktusok.
- NATO bővítése: Finnország és Svédország csatlakozása megnövelte az északi szárny biztonsági igényeit.
- Stratégiai autonómia: Európai országok egyre inkább saját erőből készülnek a védelmi kihívásokra, nem csupán az USA támogatására támaszkodva.
A számok jól mutatják a trendet:
- Németország 2025-ös védelmi költségvetése 110 milliárd USD, amellyel a világ 4. legnagyobb költője lesz.
- Oroszország költségvetése ugyanebben az évben kb. 190 milliárd USD.
- Európa védelmi költségvetései 2024–2035 között átlagosan 6,8%-kal nőnek évente, míg az USA-é csak 1,7%-kal, Kínáé 3,1%-kal, Oroszországé 3,2%-kal.
Ennek eredményeképpen Európa globális részesedése a védelmi költésekből 16%-ról 22%-ra emelkedik 2030-ig, és ezen a szinten stabilizálódik 2035-ig.
A költések fő irányai
A kormányok nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változásokat is hajtanak végre. Az új beruházások elsősorban az alábbi területekre koncentrálnak:
- Lőszer és tüzérség: Az EU 1,5 millió darab 155 mm-es lövedék szállítását ígérte Ukrajnának 2024 végéig, de csak kb. 960 ezret tudott teljesíteni. Rheinmetall lett a legnagyobb gyártó, amely 700 ezer darabot állított elő.
- Légi platformok: A hatodik generációs vadászgépek fejlesztése csúszik, ezért a meglévő F-35-ös flották élettartamát hosszabbítják meg. Ez biztosítja a Lockheed Martin és alvállalkozói számára a folyamatos bevételt egészen a 2060-as évekig.
- Haditengerészet és tengeralattjárók: Az USA és Európa 2030-ig együttesen több mint 400 milliárd dollárnyi beruházást tervez. A Virginia-osztályú tengeralattjárók gyártása például General Dynamics és Huntington Ingalls számára óriási lehetőség.
- Kiberbiztonság és drónok: Ezek a szektor leggyorsabban növekvő ágazatai, ahol az USA vezető szerepet játszik, de Európa is gyorsan fejlődik.
Piaci szerkezet és iparági sajátosságok
A védelmi ipar szerkezete erősen koncentrált, különösen az Egyesült Államokban.
- Az amerikai védelmi szerződések 53%-át 2024-ben négy óriásvállalat kapta: Lockheed Martin, General Dynamics, Northrop Grumman és RTX.
- Ugyanakkor hosszabb távon a Pentagon célja, hogy csökkentse e cégek dominanciáját, így kisebb vállalkozások is nagyobb részesedést kaphatnak a költségvetésből.
Az iparág működését tovább bonyolítja a több szintből álló ellátási lánc, ahol a fővállalkozók (prime contractors) és a beszállítók közösen viselik a kockázatokat. A kockázatmegosztási megállapodások egyre gyakoribbak, ami befektetői oldalról szintén fontos tényező.
Kockázatok a szektorban
Bár a szektor növekedési kilátásai erősek, több kockázati tényezőre is érdemes figyelni:
- Politikai kitettség: A kormány az egyetlen vevő, így a politikai döntések, exportengedélyek és költségvetési átcsoportosítások alapvetően befolyásolják a cégek bevételeit.
- NATO vállalások: A tagállamok kötelezettségvállalásai nem jogilag kötelező érvényűek, ezért változhatnak.
- Infláció hatása: Az infláció csökkenti a reálértékét a költéseknek. 2021–2024 között az USA-ban a nominális védelmi költés 22%-kal, Európában 13%-kal volt magasabb a reálértéknél.
- Ellátási lánc és nyersanyagok: A ritkaföldfémek terén az USA és Európa erősen függ Kínától, amely a világ termelésének több mint 60%-át, a finomításnak pedig 85%-át ellenőrzi. Ez stratégiai sebezhetőséget jelent.
Innováció és magántőke szerepe
Az USA globális vezető a védelmi technológiai innovációban. A magántőke egyre aktívabban jelenik meg a kiberbiztonság és a dróntechnológia területén, amelyek kettős felhasználású technológiáknak számítanak (polgári és katonai célokra egyaránt alkalmazhatók).
Európa gyorsan növeli kutatás-fejlesztési kapacitásait, de továbbra is lemaradásban van az amerikai szinthez képest. A befektetők számára ezek az új technológiai szegmensek kiemelkedő növekedési lehetőségeket kínálnak.
Befektetési lehetőségek és kiemelt vállalatok
A globális védelmi iparban rendkívül magas a versenyelőnyökkel bíró vállalatok aránya („wide moat” cégek). Ez az arány a legmagasabb bármelyik iparágban.
„Wide moat” vezető részvények
- Lockheed Martin (F-35 program, amerikai fővállalkozó)
- Northrop Grumman (űr- és légvédelmi rendszerek)
- General Dynamics (szárazföldi rendszerek, tengeralattjárók)
- BAE Systems (brit vezető hadiipari vállalat)
- Rheinmetall (német lőszergyártás és páncélozott járművek)
Alulértékelt részvények
- Rheinmetall – erős európai szereplő, jelentős tüzérségi kapacitással.
- Leonardo – olasz hadiipari vállalat, főként repülőgépipari fejlesztésekkel.
- BAE Systems – stabil brit óriás, széles termékportfólióval.
- Huntington Ingalls – tengeralattjáró- és hajóépítésben meghatározó amerikai vállalat.
Összegzés és befektetői tanulságok
A globális védelmi ipar hosszú távon is kiemelkedő növekedési pályán van. Európa válik a fő motorjává a kiadásoknak, de az USA továbbra is technológiai és iparági vezető marad. A főbb trendek:
- a hagyományos fegyverrendszerek pótlása és fejlesztése,
- a technológiai áttörések a kiber- és drónszektorban,
- a haditengerészet és légierő modernizációja,
- a nyersanyag- és ellátási lánc kockázatainak kezelése.
A befektetők számára a szektor erős, stabil cash-flowt biztosít, ugyanakkor magas a politikai kitettség és a koncentrációs kockázat. A Morningstar szerint a legjobb stratégia a diverzifikált portfólió, amelyben hangsúlyos szerepet kapnak a „wide moat”, hosszú távon is nyertes pozícióban lévő cégek.
(A cikk a 2025 nyarán lévő helyzet alapján készült, a geopolitikai változások miatt a későbbiekben lényeges változások is előfordulhatnak!)