A hidrogén az univerzum leggyakoribb eleme, és különleges tulajdonságai miatt egyre fontosabb szerepet játszik a fenntartható energiaforrások közötti átmenetben. Emiatt érdemes befektetési szemmel is figyelni ezt a szektort!
Amikor hidrogént üzemanyagként használunk, például üzemanyagcellás járművekben vagy energiatermelésben, égéstermékként kizárólag víz keletkezik, így gyakorlatilag nulla szén-dioxid-kibocsátással működik.
Bár a hidrogén előállítása és szállítása jelenleg drágább és technikailag kihívást jelent, hosszú távon kulcsszerepe lehet a globális karbonsemlegesség elérésében.
Miért a hidrogén?
- A hidrogén kimagasló energiaforrás, amelynek az égés vagy elektrokémiai reakció során felszabaduló energiája kiemelkedően magas.
- A legnagyobb fajlagos energiát biztosító anyagok egyike: 1 kilogramm hidrogén körülbelül 33,6 kWh energiát tartalmaz. Ez közel háromszor több energiát jelent, mint ugyanannyi tömegű benzin.
- Üzemanyagként való használata közvetlenül nem jár szén-dioxid-kibocsátással, így rendkívül környezetbarát.
- Kémiailag rendkívül reakcióképes, és könnyen kombinálódik más elemekkel, például oxigénnel. Ez az oka annak, hogy az üzemanyagcellákban nagy hatékonysággal alakítható át elektromos energiává.
- Bár maga a hidrogén könnyen gyullad, megfelelő tárolási körülmények között (pl. nyomásálló tartályokban) biztonságosan kezelhető.
- A zöld hidrogén előállításával (elektrolízis megújuló energiával) gyakorlatilag kimeríthetetlen és fenntartható energiaforrássá válhat.
Hogyan lesz energia a hidrogénből? Egy kis kémia…
Az üzemanyagcella három fő rétegből áll:
- Anód: A hidrogén belépési pontja.
- Katód: Az oxigén (általában a levegőből) belépési pontja.
- Elektrolit: Egy vezető réteg, amely lehetővé teszi a protonok mozgását, de szigeteli az elektronokat.
A hidrogén molekulák az anód katalizátorának hatására a hidrogén molekulák protonokra és elektronokra bomlanak. A felszabadult elektronok az anódról egy külső áramkörön keresztül a katódhoz áramlanak. Ez az áramkör biztosítja az elektromos energia előállítását, amelyet például motorok vagy akkumulátorok táplálására használnak.
A hidrogén üzemanyagcella hatékonysága általában 40-60 % között van, ami magasabb, mint a hagyományos belső égésű motoroké (kb. 25-30 %).
Az elektrokémiai reakciók során nincs mozgó alkatrész, ezért az üzemanyagcella zajszintje alacsony.
Mi a jelenlegi helyzet?
Európában Németországot kell megemlíteni. 2020-ban Németország elfogadta saját hidrogénstratégiáját, amely több milliárd eurós befektetést irányoz elő, hogy a hidrogént széles körben alkalmazzák az energiaátállás során. Például a ThyssenKrupp acélgyártó zöldhidrogén-alapú acélgyártási technológiát fejleszt.
Érdemes figyelni Japánt, aki az egyik úttörő a hidrogéntechnológia fejlesztésében. Japán világelső a hidrogénüzemű járművek fejlesztésében és hidrogénalapú erőműveket épít.
Magyarország zöldhidrogén-termelő üzemeket indított el, mint a Bükkábrányban megépült elektrolizáló, amelyet napelemparkokkal integráltak.
Mikor válhat a hidrogén valódi alternatívává a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben?
Jelenleg a költségek magasak, ez egy megoldandó probléma. Viszont az energiahatékonyság növekedésével és a megújuló energiaforrások (nap, szél) költségeinek csökkenésével gazdaságosabbá válhat. A megfelelő infrastruktúra sem áll még rendelkezésre. A közlekedési szektorban a hidrogénüzemű járművek töltőállomásainak kiépítése alapvető. Emellett a csőhálózatokat is ki kell építeni, ami szintén idő- és pénzigényes.
Számítások szerint hatalmas potenciál van ebben az üzletágban, de még több évtized is lehet, amire vezető lesz a hidrogénfelhasználás. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a közlekedésben 2035-ben 92, 2050-ben már 192 millió tonna hidrogént fognak felhasználni (2022-ben ez közel nulla volt).
A szakértők a jelenlegi trendek alapján a 2040-es évekre teszik, hogy a hidrogén már globálisan versenyképes lehet a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben.
És a lényeg: milyen befektetési lehetőségeink vannak?
Mind szép és jó, amit eddig megtudtunk, de számunkra az egyik legfontosabb dolog hátravan: milyen termékkel tudjuk mindezt meglovagolni?
Három részvényt és egy ETF-et ajánlok, akik szeretnének hidrogénnel kapcsolatos befektetést.
Air Products and Chemicals
Egy világszinten vezető vállalat a hidrogéntermelésben és -infrastruktúrában. Az egyik legnagyobb projektjük a világ legnagyobb zöldhidrogén-üzeme, amely Szaúd-Arábiában épül.
A cég tevékenységei közé tartozik az ipari gázok szállítása, valamint a hidrogénenergia alkalmazása a közlekedésben és az ipari folyamatokban.
Ticker: APD
Siemens Energy
A német Siemens konszernből vált ki, a fenntartható energiatermelés egyik kulcsfontosságú szereplője.
A cég fejlesztései között szerepelnek az elektrolizáló rendszerek, amelyek lehetővé teszik a zöld hidrogén nagy mennyiségű, hatékony előállítását megújuló energiaforrásokból. Emellett jelentős szereplő a globális hidrogén-infrastruktúra fejlesztésében, többek között a hidrogén tárolására és szállítására szolgáló megoldások terén.
Ticker: ENR
Bloom Energy
Az amerikai vállalat az üzemanyagcellák technológiájára specializálódott, különösen a hidrogén alapú üzemanyagcellákra.
A vállalatnak már sikerült több jelentős ipari és kereskedelmi projektet lebonyolítania, különösen az üzemanyagcellás erőművekkel kapcsolatosan. A Bloom Energy üzemanyagcellái különösen alkalmasak az olyan iparágak számára, ahol a folyamatos és megbízható energiaellátás kulcsfontosságú, például az adatközpontok vagy az ipari létesítmények számára.
Ticker: BE
L&G Hydrogen Economy UCITS ETF USD Acc
Ez Európában is vásárolható ETF (úgynevezett UCITS ETF, amiről itt olvashatsz részletesebben), valójában egy hidrogénfelhasználással foglalkozó cégekből összeállított „kosár”.
A cikk írásakor 26 céget tartalmaz, így kivédhető az egyedi részvények jelentős mozgásának kockázata. Ez a leglikvidebb ilyen típusú ETF, 2021 óta kereskednek vele.
ISIN száma: IE00BMYDM794