Sokan problémába ütköznek, amikor a megtakarításuknak keresnek megfelelő megoldást. Ám ehhez néhány szempontot figyelembe kell venni, mert ezek hiányában érhet kellemetlen meglepetés!
Az alábbiakban a legfontosabb szempontokat veszem számba, amik alapján közelebb kerülhetsz az ideális befektetéshez.
Kockázat
Ez talán a legfontosabb tényező, emiatt ezt tárgyaljuk elsőként. Ugyanis ebből következik a többi dolog.
Nagyon nem mindegy, hogy mekkora kockázatot vállalunk be a megtakarításunk növelése érdekében. Van egy ökölszabály erre: magasabb hozam = nagyobb kockázat. Tehát, ha szeretnénk a kockázatmentes hozamnál (ez legtöbbször az állampapír) többet nyerni, akkor bizony a minimálisnál nagyobb kockázatot kell vállalnunk.
Ezt mindenkinek magának kell eldönteni! Ha a „tutira” szeretnénk menni, akkor a pénzünk nagy részét állampapírba vagy valami nagyon alacsony kockázatú termékbe (pl. pénzpiaci befektetési alap) kell tenni. Ez nem fog sokat hozni, de legalább nagyjából előre kalkulálható.
Erről van egy külön cikk: Kockázatkezelés – a tőzsde egyik alapja
Elvárt hozam – mekkora nyereséget szeretnél?
Ahogy az előbb írtam, a kockázatmentes hozamnak az állampapír hozamát tekintjük (jelenleg ez a FixMÁP). Ez előre kalkulálható évekig, nem ér meglepetés. Azonban ezzel nem leszünk gazdagok, csodát nem várhatunk tőlük. Ha ennél többet szeretnél, akkor bizony kockáztatni kell!
Ha megelégszel egy kicsit magasabb hozammal, akkor érdemes megosztani a pénzt: egy része állampapír, másik része valamilyen tőzsdei termék (ez lehet például egy ETF, ami egy szektort képez le), esetleg magasabb osztalékot fizető részvény. Ez már a Te döntésed, hogy a pénzed mekkora részét szeretnéd kockáztatni és miben.
Ha a kockázatmentes hozam többszörösét szeretnéd, akkor már kockázatos tőzsdei termékekkel kell kereskedned. Ilyen például egy nagy volatilitású termék (pl. sokat mozgó részvény vagy netán Bitcoin), tőkeáttételes termék, határidős deviza (pl. euró-forint), de folytatni lehetne hosszasan a sort. Egy a lényeg: mindig legyen egy maximális veszteség, amit ne lépj túl (és mindig legyen B terved)!
Időtáv – rövid vs hosszú táv
Nem mindegy, hogy hamar akarsz „gazdagodni” vagy hosszabb távra gondolkodsz. Előbbit spekulációnak, utóbbit megtakarításnak nevezzük.
A legtöbben években (akár évtizedekben) gondolkodnak, itt már fel lehet építeni egy jó és jövedelmező portfóliót. Nem véletlen, hogy pl. a befektetési alapok is több évben adják meg az ajánlott tartási időt.
Tehát mindenkinek tudatosítani kell magában, hogy mekkora időre szeretné befektetni a pénzt. És érdemes olyan termékekbe tenni a pénzt, ahonnan vészhelyzetben könnyen ki lehet szállni (ilyenkor van, hogy plusz költség merül fel, ezt a vétel előtt tudakoljuk meg).
Deviza – milyen pénznemben szeretnél megtakarítani?
Manapság egyre többen fordulnak más devizák felé, leginkább természetesen az euró felé. Rengeteg lehetőség van forintban, euróban és dollárban is.
Itt elsősorban azt kell tisztázni, hogyan alakulhat a forint árfolyama a megtakarítandó devizával szemben. Ha forintgyengülést várunk hosszabb távon, akkor érdemes váltani. Ha viszont nem számítunk jelentős gyengülésre, akkor maradhatunk forintban is.
Diverzifikáció – ne csak egy termékbe tedd a pénzed!
Ne tegyünk fel mindent egy lapra, mert abból nagyon rossz dolog is kisülhet! Meg kell osztani a pénzt a termékek között, ezt nevezzük diverzifikációnak.
Sőt, a legjobb, ha a kockázatot is megosztjuk. Tarthatunk állampapírt, részvényt, befektetési alapot is, így a kockázatot és a pénzt is diverzifikájuk. Hogy hány és milyen terméket vegyünk, azt mindenkinek magának kell eldönteni alapos felkészülés után!