Nagyon sok cég fizet osztalékot a részvényeseknek, ami miatt sokan szeretnek tartani ilyen részvényeket.
Lényege, hogy ha a fordulónapon birtokunkban van a részvény, akkor egy előre meghatározott összeget kapunk osztalékként. Egyidejűleg azonban a részvény nagyjából az osztalék mértékével csökkentve nyit ki a kereskedési napon.
Példaként vegyük a MOL 2022-es osztalékát. Hónapokkal azelőtt a közgyűlésen megszavazták, hogy 2022.07.20-án 300 Ft osztalékot fizet minden részvény után (tehát ez előre tudható volt). Vagyis akinek aznap nyitáskor volt MOL részvénye, az jogosulttá vált a 300 Ft/részvény osztalékra. 19-én 3.042 Ft-on zárt, majd 20-án a nyitóár 2.730 Ft volt. A kettő különbsége 312 Ft, tehát közel az osztalék nagyságával csökkent az ár.
Hosszabb távon az osztalék miatti esést részben vagy egészben le szokta dolgozni a részvény (nem mindig, ezt előre nem lehet megmondani). Éppen ezért sok esetben az osztalékkal jól is járhatunk, főleg alacsony kamatkörnyezetben.
Tipikus osztalékfizető cégek a telekomos vállalatok, amelyek elég stabilan szoktak osztalékot fizetni. Ha évekig tartjuk, az évek alatt elég szép összeget lehet eltenni csak osztalékból. Ha pedig még az ár is emelkedik, akkor árfolyamnyereséget is tudunk realizálni.
Az osztalékból osztalékadó kerül levonásra. Ezt mindig a cég vonja le a kifizetéskor, tehát mi a nettó összeget kapjuk meg.