Miközben a világ befektetői árgus szemekkel figyelik az amerikai jegybank (Fed) minden rezdülését, egy sokkal veszélyesebb, „csendes gyilkos” fenyegeti a globális pénzügyi rendszert keletről. A japán kötvénypiaci hozamok emelkedése és a jen erősödése véget vethet az elmúlt évtizedek legnépszerűbb pénzcsináló stratégiájának. Ha a „jen carry trade” néven ismert gigantikus pozíciók hirtelen felszámolásra kerülnek, az olyan likviditási sokkot okozhat, amely minden eszközosztályt magával ránthat.
Mi az a „jen carry trade” és miért fontos?
Hogy megértsük a veszélyt, tisztázni kell a mechanizmust. A japán jegybank (BoJ) évtizedekig tartotta mesterségesen nullán (sőt, negatív tartományban) a kamatokat. Ez létrehozta a világ legnagyobb „ingyenebédjét”: a befektetők – a hedge fundoktól a globális bankokig – hatalmas mennyiségben vettek fel hitelt japán jenben (szinte ingyen), átváltották azt dollárra vagy euróra, és magasabb hozamú eszközökbe fektették.
Vettek belőle amerikai technológiai részvényeket, mexikói államkötvényeket vagy éppen nagy hozamú vállalati hiteleket. Ameddig a jen gyenge volt és a japán kamat nulla, a pénz csak dőlt a kasszába. Becslések szerint több ezer milliárd dollárnyi tőkeáttételes pozíció épült erre a stratégiára világszerte.
A fordulat: amikor a „csodafegyver” visszafelé sül el
A probléma akkor kezdődik – és ennek vagyunk most szemtanúi –, amikor Japánban is felüti a fejét az infláció, és a jegybank kénytelen kamatot emelni, illetve engedni a kötvényhozamok emelkedését. Ez két dolgot eredményez:
- Megdrágul a hitel: A jenben felvett hitelek költsége nő.
- Erősödik a jen: Mivel a japán hozamok vonzóbbá válnak, a tőke elkezd visszaáramlani Japánba, ami felértékeli a devizát.
Ez a „kettős csapás” halálos a carry trade-re nézve. A befektetőnek hirtelen sokkal több dollárt kell átváltania jenre, hogy visszafizesse a hitelét. Hogy ezt megtehesse, el kell adnia azokat az eszközöket (részvényeket, kötvényeket), amelyeket a hitelből vett. Ez az eladási hullám tovább erősíti a jent, ami még több pozíciót tesz veszteségessé, újabb eladásokat generálva – beindul a láncreakció, az úgynevezett „unwinding”.
Mely szektorok és piacok vannak a célkeresztben?
Ha ez a lavina elindul, a likviditás hirtelen kiszáradása miatt a hatás globális lesz, de bizonyos területek különösen sebezhetőek.
Technológiai szektor és növekedési részvények (Nasdaq)
A spekulatív tőke jelentős része a magas kockázatú, de magas hozammal kecsegtető tech-szektorban landolt. Az Nvidia, a Tesla vagy a kriptovaluták piaca is tele van tőkeáttételes pozíciókkal, amelyeket részben az olcsó jen finanszírozott. Amikor a hedge fundoknak fedezetet kell feltölteniük (margin call), először a leglikvidebb, legnagyobb nyereségben lévő papírjaikat adják el – vagyis a tech-óriásokat.
Feltörekvő piacok (Emerging Markets)
A magas kamatot kínáló országok – mint Mexikó, Brazília vagy Dél-Afrika – devizái a carry trade kedvelt célpontjai voltak. Ha a jen erősödik, a tőke menekülni kezd ezekből az országokból. Ez az érintett devizák összeomlását és az ottani tőzsdék mélyrepülését okozhatja.
Globális kötvénypiacok (Kincstárjegyek)
A japán intézményi befektetők a világ legnagyobb amerikai államkötvény-birtokosai közé tartoznak. Ha a hazai (japán) kötvényhozamok emelkednek, már nem éri meg nekik a tőkéjüket az USA-ban tartani (főleg az árfolyamkockázat mellett). Ha elkezdik tömegesen eladni az amerikai államkötvényeket, hogy hazavigyék a pénzt, az felhajtja az amerikai hozamokat is, ami tovább fojtogatja a részvénypiacot és a gazdaságot.
Globális bankrendszer
Bár a bankok tőkehelyzete stabilabb, mint 2008-ban, a hirtelen piaci volatilitás és a devizaárfolyamok 10-20%-os ugrása hatalmas veszteségeket okozhat a kereskedési könyveikben. Azok a pénzintézetek, amelyek „swap” ügyleteken keresztül biztosították a likviditást, komoly nyomás alá kerülhetnek.
Összegzés
A japán kamatemelés nem csupán egy távoli szigetország belügye, hanem a globális pénzügyi rendszer egyik tartóoszlopának megremegése. A jen carry trade felszámolása lényegében a „globális likviditás-csapot” zárja el. Egy ilyen esemény nem feltétlenül a gazdasági fundamentumok romlása miatt okoz tőzsdei esést, hanem tisztán technikai okokból: a befektetőknek készpénzre van szükségük, méghozzá azonnal. A kérdés nem az, hogy ez fájdalmas lesz-e, hanem az, hogy a jegybankok képesek lesznek-e kontrollálni a folyamatot, vagy egy kontrollálatlan eladási pánik veszi kezdetét.
A 2. részben az AI körüli hype turbulenciáiról olvashatsz!